A glutén leginkább a kalászos gabonákban, búzában, árpában, rozsban előforduló fehérje-komplex. Az európai lakosságban hozzávetőleg minden ötszázadik, de egyes becslések szerint minden századik ember valamilyen mértékben glutén érzékeny, így diétára kényszerül. Mivel a glutén igen stabil, nehezen bomló és gyakori élelmi fehérje, a diétázóknak kimondottan nehéz gluténmentes diétát tartaniuk. Glutén szennyezés lehet a húsokban, margarinokban, gyógyszer adalékanyagokban, vitaminokban, aminosavakban, csokoládéban, ételszínezékekben, stb.
A gluténérzékenység nem azonos a búzaallergiával.
A glutén fehérje-komplex érdekes és kellemetlen tulajdonsága, hogy nagyon "ragadós". Éppen ezért az erősen szennyező jellege miatt csak a legszigorúbb gyártási körülmények közt lehet garantáltan gluténmentes termékeket előállítani.
Magyarországon a betegség előfordulása ma már gyakoribb a felnőttek, mint a gyerekek körében, de 40 évvel ezelőtt még éppen fordított volt helyzet. A lisztérzékenység gyermekbetegségnek számított. A lisztérzékenységgel foglalkozó szakorvosok (a gasztroenterológusok) feltételezik, hogy a csecsemő és a kisdedkori megjelenés gyakoriságának csökkenése annak tulajdonítható, hogy egyre későbbre tolódik a gluténtartalmú ételek bevezetése a csecsemőtáplálásban. Ezt támasztja alá a WHO Egészségügyi Világszervezetének ajánlása is, amely szerint „fél éves korig a kizárólagos szoptatás” az irányadó a csecsemőtáplálásban. Így nagyobb az esélye annak, hogy a vékonybél-nyálkahártya epitheliális sejtjeivel jól be tudja tölteni az immunrendszer kialakulásában betöltött szerepét, ugyanis részben a vékonybél nyálkahártyájának a feladata bizonyos immunanyagok termelése is.
A legújabb ajánlások szerint a 4. hónaptól szoptatás mellett ajánlják bevezetni a glutén tartalmú táplálékot.
Gluténérzékenység
A betegség autoimmun jellegű, kialakulása genetikai fogékonyságra vezethető vissza. A betegség kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek (amivel a búza minőségét szokták osztályozni a mezőgazdaságban, illetve a sütőiparban) egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs, zab) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. Bár a vékonybélnek nem ez az egyetlen feladata, a lisztérzékenység kialakulásában ennek a károsodása a legmeghatározóbb. Ha nincsenek bélbolyhok, a táplálék felszívására sokkal kisebb felület áll rendelkezésre, így még bőséges táplálkozás mellett is folyamatos fogyás és gyengeség tapasztalható.
A glutén érzékenység tünetei
A tipikus coeliakia csecsemőkorban kezdődik, de előfordulhat, hogy még gyerekkorban sem alakulnak ki a korai tünetek és a betegség csak felnőtt- vagy időskorra manifesztálódik
Tünetek:
krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként
felszívódási zavar miatt kialakult kórosan nagy étvágy
a kalcium anyagcseréjében is zavar támad: csontritkulás
fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt
tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is
fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye
viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza
dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség
visszatérő hólyagok, aphthák a szájban
máj illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések
gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák
más szervek autoimmun betegségei, mint a már említett cukorbaj és pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és izületi betegségek
szisztémás alultápláltság miatt kialakulhat nemzőképtelenség
Sok fentiekben említett probléma csak felnőttkorban válik nyilvánvalóvá. Egyes tünetek önmagukban is dominálhatnak, és nem minden betegnek van emésztőszervi panasza. A nyilvánvaló felszívódási zavar tüneteivel jelentkező kisgyermekeknél a legjobb a prognózis. Náluk a típusos tünetek esetén a coeliakia lehetősége hamar felmerül, így korai kezelésben részesülnek, ami megelőzi a késői, főként nem emésztőszervi betegségek kialakulását.
A lappangó glutén érzékenység
A diffúz, nehezen meghatározható rossz általános közérzet mögött az esetek egy részében valamilyen fokú glutén érzékenység lapul. A diagnózist nehezíti, hogy sokáig kissebészeti beavatkozás kellett hozzá, illetve hogy a tünetek jelentős része nem emésztőszervi lokalizációjú. Bár a diéta betartásával a legtöbb tünet rövidesen elmúlik vagy enyhül, a nem bélrendszeri panaszok néha egészen lassan reagálnak a glutén megvonására és ez elbizonytalanítja a kezelőorvost és a beteget egyaránt.
A glutén érzékenység oka
Az elsődleges kórok a gluténnel szemben fennálló állandósult immunreakció. Kialakulásának oka nem tisztázott. Úgy tűnik, azok a csecsemők is érintettek lehetnek, akik túl korán kaptak tehéntejet és glutén tartalmú élelmiszereket anyatej helyett. A glutén érzékenység (coeliakia, gluténszenzitív enteropátia) kialakulásához azonban szükség van egy erre hajlamosító genetikai apparátusra. Több hajlamosító gént azonosítottak, melyek jelentős része más autoimmun betegségekben is szerepet játszik.
Diagnosztizálás
Nagy szerepe van a jelenleg leginkább használt transzglutamináz elleni ellenanyagok kimutatásának a betegek véréből. Pozitív lelet esetén szükség van a vékonybélbolyhok szövettani vizsgálatára is, melyhez a mintavétel szintén csekély igénybevétellel elvégezhető. Az előzetes diéta álnegatívvá teheti az eredményeket, ezért megerősítő vizsgálatok nélkül nem szabad a gluténbevitelt csökkenteni, illetve a diétát elkezdeni. Mivel a coeliakiában szenvedőknek a diétát egész életükben pontosan tartani kell, a diagnózist nagy körültekintéssel és megbízhatóan kell felállítani.
Fontos tudni ezekről a szűrési módszerekről, hogy a gasztroenterológiai vizsgálatokat két célból végzik: Az alapdiagnosztizálás első lépése, a pozitív EMA és/vagy pozitív transzglutamináz lelet után el kell végezni a szövettani vizsgálatot. Csak így lehet bizonyítani a betegség tényét. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztották, hogy a biopsziával végzett szövettani vizsgálat elhagyása hátrányos helyzetbe hozza azt a beteget, aki ennek hiányában kezdi el a gluténmentes diétát. Ebben az esetben nem keletkezik a szervezetében az a speciális autoantitest, ami a bélnyálkahártya károsodását okozza, így később nem mutatható ki a betegség, pedig elképzelhető, hogy az illető mégis lisztérzékeny!
A már diagnosztizált betegek félévenkénti ellenőrző vizsgálatát is ezekkel a módszerekkel végzik a gondozócentrumok. Ilyenkor főleg a gyerekeknél a tudatosan betartott diéta mellett az esetlegesen előforduló, „nem szándékos” diétahibákra deríthetünk fényt. (Sajnos az egész ország területére nem jellemző, hogy félévenként elvégeznék az ellenőrző vizsgálatokat.)
Hazánkban a coeliákiában a diagnózis felállításának már 40 éve alapvizsgálata a vékonybél biopsziával (szövetmintavétel endoszkópos eszköz segítségével) végzett szövettani elemzés. Ilyenkor a vékonybél különböző rétegeire kiterjedő, különböző nagyságú és mértékű elváltozásokat vizsgálnak a szövettani metszetből, mikroszkóp alatt. A szakorvosok manapság kialakult véleménye alapján (revised ESPGAN criteria 1989) egy biopszia elég, ha a szövettani kép típusos volt, az antitestvizsgálat pozitív és a gluténmentes diéta hatására javulás következett be.
A gluténérzékeny betegeknek tehát teljesen gluténmentes élelmiszerekre, vitaminokra, aminosavakra, emésztőenzim komplexre és laktáz enzimre lehet szükségük a tünetmentesség fenntartásához és a testtömeg gyarapításához.
Kis segítség
Működik Magyarországon egy jól szervezett társaság: Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (http://www.liszterzekeny.hu/tiki-index.php).
Nagy segítség, ha -bármely élelmiszerallergiára igaz- listát kértek az http://www.taplalekallergia.hu/ oldalról. Minimális juttatásért cserébe küldenek egy listát azokról a Magyarországon kapható élelmiszerekról,- gyártóval, pontos névvel- amelyek a diétának teljesen megfelelnek. Ezen az oldalon telefonos dietetikus szolgálat elérhetőségét is találtok.
Élelmiszerek és alapanyagok helye a diétában
Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. Akkor sem hagyható abba, és továbbra sem fogyasztható árpa-, búza- vagy rozstartalmú élelmiszer, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek jól fejlődik, vagy a beteg jól érzi magát.
A gluténérzékenység a leggyakoribb felszívódási zavar, melyet a genetikailag fogékony egyénekben az étkezéssel bevitt gabonafélékben lévő glutén nevű fehérje idéz elő. A betegség nem nőhető ki, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és a gluténérzékenyek teljes életet élhetnek. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.
Glutént tartalmaznak a következő termékek:
- árpa és árpa eredetű termékek,
- búza és búza eredetű termékek,
- rozs és rozs eredetű termékek,
- tönköly (tönkölybúza) és őrleményei,
- a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék,
- a fenti gabonafélék pelyhesített változata.
A „búza és búza eredetű termékek” a következők: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíra olaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Kenyér, péksütemények, lisztek, extrudált termékek, gabonapelyhek, tészták és pszeudocereáliák (álgabonák), árpa, búza rozs (és zab) alapú kenyerek, péksütemények, tészták, kekszek, aprósütemények, sós aprósütemények.
Tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak glutént.
Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek.
Ételízesítők, instant kávé és kakaóporok, pudingok, ketchupok, mustárok, majonézek: tartalmazhatnak glutént! Ezekből a termékekből csak olyanokat szabad fogyasztani, amelyek gluténmentességét a gyártó garantálja.
Fogyasztható:
Amaránt, burgonya, guarmag, hajdina, köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szezámmag, tökmag, napraforgó, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből, illetve ezek felhasználásával készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült kenyerek és egyéb ételek, müzlik, ha semmilyen gluténos összetevőt nem tartalmaznak, és a gyártás/elkészítés során sem szennyeződnek.
Tej, tejtermékek: Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl, vaj).
Húsok, húskészítmények:A tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni.
Zöldség- és gyümölcsfélék, szárazhüvelyesek:szabadon fogyaszthatók.
Tojás: szabadon fogyasztható.
Rizs: szabadon fogyasztható.
Zsírok, olajok, natúr olajos magvak: fogyasztásuk megengedett, mivel nem tartalmaznak búzafehérjét, kivéve a búzacsíra olaj.
Lekvárok, méz és kristálycukor: nem tartalmaznak glutént.
Víz, ásványvíz: természetesen fogyasztható.
Szénsavas üdítők és rostos gyümölcslevek: szinte mind fogyaszthatók, de azért az összetevőiket nem árt leellenőrizni.
Élesztő: használhatunk Budafoki friss és száraz élesztőt és más gluténmentes felirattal ellátott vagy listás száraz élesztőt.
Gyógyszerkészítmények: gyógyszerek többsége gluténmentes. Ebben segít a lista az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. Lásd: http://www.ogyi.hu/listak/
(12. Gyógyszerkészítmények laktóz, glutén (gliadin) és benzoát/benzoesav tartalma). Ahol a táblázatban nincs adat, az azt jelenti, hogy azok a törzskönyvezett gyógyszerkészítmények még nincsenek feldolgozva laktóz-, glutén-, benzoát-tartalom szempontjából.
A glutén nem adalékanyag, ezért az adalékanyag-listán (E-számok listája) nem találjuk meg.
A diagnózis után az a legfontosabb, hogy a beteg, illetve a szülő/hozzátartozó minél gyorsabban minél több hasznos információhoz jusson, és azonnal el tudja kezdeni a gluténmentes diétát.
Ez a diéta egyben egy új életformát is jelent, melynek elfogadása nem mindenkinek megy könnyen. Általában azoknál zökkenőmentesebb az átállás, akiknek tüneteik is voltak, mert ők alig várják a javulást.
Támogatás
A lisztérzékeny gyermekeknél a gasztroenterológus állapíthatja meg, hogy tartósan beteg. Ehhez szükséges formanyomtatványt a netről lehet letölteni (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300005.ESC), 3 példány szükséges.
Forrás:
http://www.liszterzekeny.hu/tiki-index.php
Egyéb hasznos oldalak:
http://glutnslaktzmentesreceptgyjtemny.blogspot.com/
http://glutenmentesen-andi.blogspot.com/
http://alexandragasztroblogja.blogspot.com/
http://glutenfreegoddess.blogspot.com/
http://mitegyek.blog.hu/2011/03/29/linkgyujtemeny_19
Eredeti cikk:
http://bezzeganya.postr.hu/a-glutenerzekenyseg-nem-noheto-ki
